Hirdetések

  • Hirdetések

    Gyűjtés a Szentföld javára

    A világegyház gyűjtéséhez csatlakozva jövő vasárnap a perselyadományokat a szentföldi keresztények megsegítésére küldjük el.

    Gyűjtés a Szentföld javára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Hirdetések

    Jubileumi kiadvány

    Adomány fejében továbbra is kapható a nyugati bejáratnál A pécsi Havas Boldogasszony-templom története (1697–2022) – 325 éves jubileumi kiadvány.

    Jubileumi kiadvány bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Hirdetések

    Tettyei passiójáték

    Március 24-én, virágvasárnap 15 órai kezdettel megújult formában kerül bemutatásra a hagyományos tettyei passió a Bólyi Keresztény Színjátszó Közösség közreműködésével a Tettye-park műemlék romjai előtt. A misztériumjátékot kortól függetlenül jó szívvel ajánljuk mindenkinek.

    Tettyei passiójáték bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Hirdetések

    Keresztúti ájtatosság a Kálvária-dombon

    Nagyböjt péntekjein keresztúti ájtatosságot tartunk. Amennyiben az időjárás engedi, azaz aznap nincs csapadék, a szenvedéstörténet eseményeit a Kálvária-dombon idézzük fel 16.30-as kezdettel. Esős idő esetén a székesegyház altemplomában 17 órától végezzük a keresztutat.

    Keresztúti ájtatosság a Kálvária-dombon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Hirdetések

    Nagyböjti lelki délután - március 23.

    Idén is megrendezésre kerülnek egyházmegyénkben a lelki délutánok Felföldi László püspök atya vezetésével. Pécsett március 23-án, szombaton kerül sor az eseményre a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Szigeti úti aulájában. Lehetőség lesz a lelki töltekezésre és a szentgyónások elvégzésére. A program 14.30-kor kezdődik és a 18 órai szentmisével zárul. Részletek a kihelyezett plakáton olvashatók.

    Nagyböjti lelki délután - március 23. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Hirdetések

    Böjti fegyelem

    A nagyböjti idő bűnbánatra és önmegtagadásra hív bennünket. A bűnbánat cselekedetei hagyományosan: az imádság, a böjt és az alamizsna.
    A hústól való tartózkodás hamvazószerdán és a nagyböjt minden péntekén kötelező a betöltött tizennégy éves kortól.
    Szigorú böjtöt hamvazószerdán és nagypénteken kötelező megtartani minden nagykorú embernek hatvanadik életévének megkezdéséig.
    A szigorú böjt azt jelenti, hogy a hústól való tartózkodás mellett napjában csak egyszer étkezünk, de azonfelül kétszer vehetünk magunkhoz erősítésképpen valamiféle eledelt.
    Fel vannak mentve a hústilalom alól, akik nem saját asztaluknál étkeznek, nehéz testi munkát végeznek, továbbá a betegek, s akik hosszabb utazást tesznek. A nehéz testi munkások és a betegek a szigorú böjt alól is mentesülnek.
    A felmentés csak az étkezésre szól, s nem a bűnbánati kötelezettségre. Mindnyájunk feladata, hogy kialakítsuk lelkünkben a bűnbánat szellemét. Böjti fegyelmünk a legminimálisabb elvárást fogalmazza meg, melyet nagylelkűen a magunk helyzetének megfelelően megtoldhatunk, hogy ez vezessen bennünket az őszinte bánatra, életünk megjobbítására és az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlására.

  • Hirdetések

    Férfi rózsafüzér imádság

    Férfiak részvételével tartanak rózsafüzér imádságot a székesegyház Corpus Christi kápolnájában péntekenként 17 órai kezdettel, ill. ugyanaznap ugyanott szintén férfiakat várnak közös imádságra 21 órakor is. Minden imádkozni vágyó férfi csatlakozhat bármely alkalomhoz.

    Férfi rózsafüzér imádság bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Hirdetések

    LITURGIKUS VÁLTOZÁSOK az új misekönyvhöz kapcsolódóan

     

    Pünkösdvasárnaptól a Pécsi Egyházmegyében is bevezetésre kerül a római misekönyv új kiadása. Az alábbiakban néhány mindenkit érintő változásra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az új misekönyv mostani bevezetése mindnyájunk lelki hasznára történhessen.

    Változások a liturgikus testtartásunkban
    A szentmisén való a testtartásunknak (állás, ülés, térdelés, meghajlás, stb.) nagy jelentősége van, hiszen ezáltal egész emberségünk, így testi valóságunk is bevonódik a liturgiába, ahol keresztényként különösen is azt ünnepeljük, hogy Jézus Krisztusban az Isten testben jött el, és látható, megfogható formában maradt velünk az Eucharisztia szent színei alatt.


    Innentől kezdve a világegyház általános gyakorlatához igazodunk. E szerint:


    – Állunk a bevezető ének (Introitus) elejétől a könyörgés (Collecta) végéig, majd leülünk.
    – Felállunk az Alleluja éneklésére és az evangéliumra, majd pedig a Hitvallás és az egyetemes könyörgések imádságára.
    – Változás a megszokotthoz képest, hogy felállunk az „Imádkozzatok testvéreim…” felszólításra, és a továbbiakban állva maradunk a felajánló könyörgés, a prefáció és a „Szent vagy” alatt. Ez kifejezi a miséző pap által mondott imádsághoz való figyelemteljes kapcsolódásunkat, az Isten előtti tiszteletünket és fegyelmezettségünket, és így segíti a liturgiában való aktívabb részvételt. Ünnepi szentmisében már a tömjénezésre felállunk és onnantól állva maradunk.
    – Térdelünk az átváltoztatás alatt, majd felállunk, vagy pedig tetszés szerint térdelve maradunk az eucharisztikus ima befejezéséig.
    – A Miatyánkra mindnyájan felállunk. Állva énekeljük az „Isten Báránya” éneket is.
    – Az áldozás előtt („Íme az Isten Báránya…”) szokás szerint ismét letérdelünk.
    – A szentáldozás után tetszés szerint térdelünk vagy ülünk.
    – Újdonság, hogy mindannyian felállunk az áldozás utáni könyörgésre. A hirdetések alatt leülhetünk, de az áldásra újra felállunk.
    – Akinek egészségi állapota úgy kívánja (pl. nem tud térdelni, vagy huzamosabb ideig állni), a továbbiakban is szabadon eltérhet a közösség többi tagjának testtartásától.

    Változások az állandó részek szövegeiben


    A bűnbánati imában az eredeti, latin szöveghez igazodva elmarad Szűz Mária neve előtt a „szeplőtelen” jelző említése. Ezentúl mindnyájan így imádkozunk: „[…] kérem ezért a boldogságos, mindenkor Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket […]”. Ez a változtatás pusztán az imádság fordításában jelent az
    eddigiekhez képest különbséget, semmiképpen sem érinti és csorbítja hitünk igazságát, miszerint a Szent Szűz szeplőtelenül fogantatott, és a bűn minden szeplője nélkül élte egész emberi életét.

    A latin eredetit követve az új magyar fordítás szerint a pap a következőképpen vezeti be a felajánló könyörgést: „Imádkozzatok testvéreim, hogy az én áldozatom és a tiétek kedves legyen a mindenható Atyaisten előtt.” A hívek válasza változatlan. Ez a szövegmódosítás („áldozatunk” helyett „az én áldozatom
    és a tiétek”) segít megértenünk, hogy papok és hívek Isten egy és ugyanazon népének tagjaiként, de mégis, szolgálatunk szerint különböző módon veszünk részt a liturgiában. A keresztségben mindannyian részesültünk az általános papság méltóságában és küldetésében, melynek erejéből életünk áldozatát és szívünk imádságait, szándékait hozzákapcsolhatjuk Jézus Krisztusnak az oltáron megjelenő áldozatához. Ugyanakkor lényeges, hogy a szolgálati papságra felszentelt személy áldozata a hívek áldozatától különböző, hiszen ő a szentmisében Krisztus személyében (in persona Christi) van jelen és mutatja be az
    Atyaistennek az Eucharisztiában Krisztus egyetlen megváltó áldozatát.

    A békeköszöntésnél ezentúl a diakónus vagy a pap ezt mondja: „Engesztelődjetek ki szívből egymással!” és nem „Köszöntsétek egymást a béke jelével!” Ez az új formula nem a latin eredetinek („Offerte vobis pacem”) a pontosabb fordítása, mert az nagyjából úgy hangozhatna, hogy „Ajánljuk föl egymásnak a béke jelét”, hanem visszatérés a II. Vatikáni Zsinat utáni új magyar misekönyvben egyszer már szereplő szöveghez. A most megjelent új magyar misekönyv előírásai is lehetővé teszik az eddig megszokott kézfogást: „Ezután mindnyájan a béke és a szeretet jelével, például kézfogással vagy meghajlással köszönthetik egymást”.

    A szentáldozás szertartásában az Eucharisztia felmutatásakor – szintén a latin formula hűségesebb fordításával – a pap így szól: „Íme, az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit. Boldogok, akik meghívást kaptak a Bárány lakomájára.” A válasz ebben az esetben is változatlan marad. A korábbi formula („boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten Báránya”) is helyes, hiszen az Eucharisztiában
    ahhoz az asztalhoz járulunk, ahová Jézus hív bennünket. Azonban az új megfogalmazás – mely a latin eredetinek szó szerinti fordítása – közvetlenebbül felidézheti bennünk a Jelenések könyvének szavait: „Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzős lakomájára!” (Jel 19,9). A szentmise maga a Bárány lakomája: visszautal a szabadulás emlékezetére elköltött ószövetségi bárány-vacsorára, és Jézus Krisztus, az Isten értünk feláldozott Bárányának húsvéti áldozatát jeleníti meg. Az Eucharisztia menyegzős lakomának is mondható: ekkor lép frigyre Krisztus és az Ő menyasszonya, az Egyház. Az ártatlan és tiszta áldozati Bárány értünk adott Testéből és értünk kiontott Véréből való részesedés szabadított meg
    minket is a bűntől, és nyitotta meg számunkra az Istennel való lelki egyesülés útját.

    Az új magyar nyelvű fordítás segíthet bennünket, hogy a Katolikus Egyház egészéhez kapcsolódva, még gazdagabb legyen a liturgikus imádságunk, és gyümölcsözően kapcsolódhassunk be a szentmise ünneplésébe, mely az Egyház életének valódi csúcsa és forrása.

    LITURGIKUS VÁLTOZÁSOK az új misekönyvhöz kapcsolódóan bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Hirdetések

    Boldogasszony Imaszövetség

     

    2017 húsvétvasárnapján megalakult a Boldogasszony Imaszövetség, melynek elsődleges célja a Pécsi Egyházmegye evangéliumi küldetésének támogatása, hogy a Szűzanya közbenjárásával megerősítve egyre többen hordozzák közös ügyeinket imádságaikban. Továbbra is bátorítunk mindenkit a csatlakozásra, melyet elsősorban az interneten (http://imaszovetseg.pecsiegyhazmegye.hu) lehet megtenni.

    Boldogasszony Imaszövetség bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
  • Hirdetések

    Lelki séta a pécsi Havas Boldogasszony-templomban

    ****

    A Pécsi Egyházmegye hetente jelentkező lelki sétáinak alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.

    Augusztus elején a Lelki séta során a pécsi Havas Boldogasszony templom került bemutatásra. A cikk a következő linkre kattintva tekinthető meg: https://pecsiegyhazmegye.hu/aktualis/lelki-seta/5161-lelki-seta-a-pecsi-havas-boldogasszony-templomban

     

    Lelki séta a pécsi Havas Boldogasszony-templomban bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva